Turizmus hírek

turizmusinfo.com

Szálloda lehet a legrégebbi magyar színház

Úgy terveznek szállodát a Nemzeti Táncszínház épületében, hogy előzőleg nem gondoskodnak a teátrum új helyéről. Nem készült egységes koncepció a Várhegy középületeinek funkcióváltásáról.

A táncos szakmát sem kérdezték meg arról, feladják-e várbeli otthonukat, igaz a Nemzeti Táncszínház sem hívta meg tegnapi sajtótájékoztatójára a döntéshozókat. ( Az ingatlankezelő például ugyanabban az épületben székel.) Úgy tűnik, a tárgyalások helyett mindenki a maga igazáról akarja meggyőzni a közvéleményt.

A Várszínház épületében 2001-óta a Nemzeti Táncszínház működik, mely a hazai táncművészet legnagyobb befogadó intézménye. E helyszínen évente 300 előadást tartanak, 85-90 százalékos kihasználtsággal. A múzeumok és a könyvtár mellett jóformán ez az egyetlen nyilvános komoly kulturális funkció a Budai Várban.

Nem mellesleg az épületben nyílt meg 1787-ben Buda első színháza. A néhány évvel korábban karmelita kolostornak és templomnak épült házat Kempelen Farkas alakította át színházzá, miután II. József feloszlatta a rendet. 1790 itt hangzott el az első magyarnyelvű színielőadás, az összes jelentős 19. századi magyar színházi legenda állt az itteni színpadon. Ez az egyetlen olyan 18. századi teátrum, mely ma is színházként működik, állami tulajdonból ki nem adható műemlék.

Ám ez a felsorolás, úgy tűnik egyáltalán nem győzte meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt, hiszen jövő áprilisban hasznosítási pályázatot ír ki az épületre. Erről a tervről a színház vezetése – Török Jolán igazgató elmondása szerint – most márciusban értesült, amikor egy kölcsön felvételéhez fenntartói igazolást kért az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól. Ekkor azt közölte vele az illetékes szakállamtitkár: nem tudja kiadni az igazolást, mert az épülettel más tervei vannak a tulajdonos kincstárnak. Április 7-én érkezett meg az épületet kezelő Budavári Kht. levele, melyben Szőke Balázs igazgató azt kéri a Táncszínháztól, hogy készítsenek ütemtervet a Karmelita rendház általuk használt területeinek átadásról. Ez mintegy 2500 négyzetmétert jelentet Szőke szerint. Ugyanis a színpad és a nézőtér az egykori templomban áll, a kiszolgáló helyiségek, öltözők, mosdók, büfék, próbatermek az egykori kolostorépületben nyertek elhelyezést. A kamaraterem például a valamikori refektóriumban működik.

Szőke Balázs lapunknak úgy érvelt, tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő intézményét arra utasította, hogy vizsgálja meg, hogy a kolostorépületben létesíthető-e az állami reprezentációhoz kapcsolodó vendégház. Mely az állam által nem lekötött időszakban exkluzív szállodaként is üzemelhetne. “Szó sincs privatizációról, hiszen az épület szerepel az állami tulajdonból ki nem adható műemlékek listáján” – mondta az igazgató, és hozzá tette, a Táncszínház előtt már 2006 óta ismert, hogy szó lehet az épület funkcióváltásáról. Szerinte pazarlás, hogy jelenleg irodák is működnek az értékes épületben, így saját maguk, a Budavár kht is. Szőke szerint egyelőre az épület építészeti felméréséről van szó, ha kiderül, hogy nem lehetséges luxusszállóvá alakítani, akkor a Táncszínház maradna, más hasznosításban nem gondolkodik a tulajdonos. Ha költözni kell, akkor is körülbelül egy év múlva kellene elhagyniuk a táncosoknak az épületet, és csak akkor, ha – az OKM-el egyeztetve – megfelelő méretű és minőségű épületet tudnak a rendelkezésükre bocsátani.

Az persze nem derült ki, hogy miért nem sikerült korábban felmérni az épületet, egy eminens műemlék funkcióváltását miért nem előzi meg az egész Várhegy jövőbeli szerepének átgondolása. (Igaz, Szőke arról tájékoztatta lapunknak, hogy most feláll egy olyan testület, mely az összes szereplő bevonásával megkezdi ezt a munkát.)

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy – bár attól valószínűleg nem kell tartani, hogy kulturális miniszter törli az épületet az állami tulajdonból ki nem adható műemlékek listájáról, ám – hosszú koncesszióba kapja majd a magán üzemetető az épületet. A közfunkciót üzleti hasznosítás váltja fel e fontos műemlékben. Szőke Balázs ugyanakkor hangsúlyozza, nincs tervben a színház megszüntetése, amely befogadó teátrumként tovább működne. Sőt – a tervezett azbeszt-mentesítéssel egyetemben -helyreállítanák az eredeti barokk kori nézőteret és színpadot.

Török Jolán azonban elképzelhetetlenek tart egy olyan színházat, ahol nincs öltöző, mosdó. Azzal tisztában vannak a táncosok, ha egyszer elkezdődnek az átalakítások, ide már nem térhetnek vissza. Ugyanakkor követelik, hogy biztosítsanak számukra egy megfelelő másik épületet. Novák Ferenc, a Nemzeti Táncszínház művészeti tanácsának tagja botrányosnak tartja, hogy a táncművészek nem kapnak információkat az intézménnyel kapcsolatban, ahol az elmúlt nyolc évben 120 előadás született.

A Művészetek Palotája Fesztivál Színháza befogadja ugyan a nagyobb méretű produkciókat, de az ott kapott 100 nap kevés a teljes keresztmetszet bemutatására. Kiss János, a Győri Balett igazgatója felszólította az OKM-et, hogy álljon ki a Táncszínház mellett.
(népszava)

Tagged as: , , , , ,

Comments are closed.